Mint minden évben, idén is megrendezésre került az Év Esküvői Fotósa pályázat, melyen Oravecz Dia "ceremónia" kategóriában az előkelő második helyezést érte el. Ennek apropójából beszélgettünk a kezdeti időszakokról, a díjnyertes fotóról és Dia jövőbeli terveiről is.
Kedves Dia! Nagyon örülök, hogy le tudtunk ülni egy kicsit beszélgetni.
Kérlek, mesélj, hogyan kerültél az esküvői fotózás területére?
E tekintetben nem vagyok túl egyedi, hiszen én sem akartam kifejezetten esküvői fotós lenni, de az élet máshogy osztotta a lapokat. Pár évvel ezelőtt még Cipruson éltem és dzsippes, egésznapos life style fotózásokat tartottam, aztán jött a covid19 és felforgatta az addigi életemet.
A turisztika a covid miatt kiesett, úgyhogy hazajöttem és azon gondolkodtam, hogy a divat, vagy az esküvői fotózás felé induljak-e el. Érdekesség, hogy Cipruson mindössze két esküvőt fotóztam, ezért kifejezetten esküvős tapasztalatom sem sok volt. Igazából azt a kettőt sem akartam nagyon elvállalni, csak a szomszédaim erősködtek, mert nekik kifejezetten tetszettek a kirándulós képeim én pedig beadtam végül a derekamat.
Hazatérve azt gondoltam, na jó, akkor nézzük meg, hogy melyik irány lesz az enyém. Az egyik a divat és a másik az esküvő volt. Az esküvőre volt több visszajelzés, sokkal többen kerestek ezzel kapcsolatban, úgyhogy eldőlt, hogy merre megyek tovább. Onnantól kezdve elhatároztam, hogy mindent meg fogok tanulni és kizárólag csak ezzel fogok foglalkozni. Menet közben pedig mérhetetlenül beleszerettem a műfajba.
2021-ben, a járvány idején kezdtél el Magyarországon esküvői fotósként dolgozni. Most így utólag hogyan gondolsz vissza arra az első időszakra?
Az első évemben nagyon izgultam, hiszen számomra ez egy tök új terep volt.
Még a mai napig is, ha egy új környezetbe megyek fotózni, akkor egy kicsit még izgulok, de ez már inkább egy kellemesebb fajta izgulás, alig várom, hogy bejárjam a terepet és kihozzam ott is a maximumot.
Tudni kell rólam, hogy iszonyatosan kritikus, ráadásul még makacs is vagyok, tehát ha valamit a fejembe veszek, azt el is érem, bármennyi időbe és energiába is kerül ez nekem. Elkezdtem a hiányosságokra rágyúrni és minden egyes fotózásom után nagyon keményen kritizálni és végiggondolni a hibáimat. Valójában ez a mai napig is így van.
Hogy találtad meg a saját stílusodat, mi jellemzi?
A saját stílusomat nem igazán kellett itthon már megtalálni, hiszen ugyanazt hoztam magammal, amivel Cipruson dolgoztam. Imádom a humort, imádom a mozgást, meseszép fényeket, a vibráló színeket. És persze leginkább azt imádom, ha a képeim életre tudnak kelni általam. Kint is a valóságot akartam visszaadni egy kis hollywoodi stílusú csavarral.
Persze mindig vannak új dolgok, amiket szeretnék kipróbálni és tökéletesíteni, ilyen például az éjszakai portrézás és a fényfestés. Ezekből idén már egy szép csokorral lehet tőlem látni.
2022-ben második helyezést értél el az Év Esküvői Fotósa pályázaton Ceremónia kategóriában, amihez szívből gratulálok. Mit jelent számodra ez a díj?
Megkapni azt a díjat nagyon-nagyon jó érzés volt. Több olyan pontja volt az életemnek, amikor egy teljesen új karrierbe kezdtem bele, ami nem egy könnyű feladat. Mindig is kicsit bizonytalan voltam magamban, és ahogy a legtöbb fotós (legalábbis ahogy másokról hallottam), egyfajta imposztor szindrómában szenvedek.
De amikor ezt a díjat megkaptam, egyszerűen úgy éreztem, hogy felkerültem a térképre, most már nincs visszaút. Úgyhogy egy hatalmas önbizalmat adott, de egy picikét el is szomorított, mert ilyenkor mindig szeretnék eldicsekedni apukámnak, aki már nincs velünk, de bízom benne, hogy valahonnan ő is velem örült.
Picit mesélsz a díjazott fotóról hogyan készült? Hol készült, mi a háttérsztorija? Miért ezt a fotót választottad?
Ez a fotó egy nagyon különleges helyen készült, a Mátrában egy erdei táborban. Egy izraeli fiúnak és egy magyar lánynak volt az esküvője, akik egyébként jógások, és Indiában egy jógatáborban találtak egymásra. Egyfajta könnyedség, hatalmas szeretet és varázslat volt jelen ezen az esküvőn. De a képhez kellett még egy különleges pillanat is.
Aznap a ceremónia közben folyamatosan dörgött az ég, jelezve, hogy mindjárt elindul a vihar. És miután kimondták az igent, abban a pillanatban megnyílt az ég és eleredt az eső, de közben az élőzene még mindig szólt. Az egész násznép megindult nevetve felfelé a menedékbe én pedig, nyilván a kamerámat féltve szintén elindultam fölfelé. Elkezdtem futni, aztán hirtelen kattant valami az agyamban, hátranéztem, és megláttam, hogy mennyire gyönyörű pillanat ez.
Volt mellettem egy kis faházikó, gyorsan bebújtam az eresz alá és onnan kezdtem el fotózni a párt, a násznépet, ahogy futnak az esőben.
Egyszerűen megláttam azt a pillanatot és meg szerettem volna örökíteni. Mivel nagyon jó viszonyunk volt a párral, ezért tudtak tiszta szívből belemosolyogni a kamerába mosolyogni, ők is rájöttek, hogy úristen, de jó ez a pillanat!
Többek között azért is választottam ki a versenyre, mert ebben a képben lényegében majdhogynem minden benne van, amit szeretek: a mozgás, humor, boldogság, nevetés, természetesség.
Hogy találtok egymásra a párokkal? Mennyire fontos számodra, hogy egy hullámhosszon legyetek?
Általában egy levéllel kezdődik az ismerkedés. Ebből már nagyon sok minden kiderül számomra, hogy egyáltalán engem akarnak-e, vagy csak egy bármilyen fotóst keresni. Tehát, hogyha már írnak 1-2 visszajelzést a képeimre, az már egy jó jel, és jelzi, hogy nem csak egy sablont levelet kaptam. Nyilván utána kell, hogy telefonon is beszéljünk. Ha megérzem, hogy ők is humorosak, és nem fagynak le az őszinteségemtől, hanem mindezt jókedvvel és szeretettel fogadják, akkor már tudom, hogy szuper csapat leszünk. Utána ha esetleg személyesen nincs rá mód (külföldön vagy messze laknak) szokott lenni egy videóchat is ezt követően pedig egy személyes találkozó vagy jegyes fotózás végül pedig az esküvő. Olyan esküvőt nem vállalnék el, amiben nem ismerem a párt.
Valami tanácsod, tipped, amit minden párnak elmondasz fotózás előtt? Instruálsz vagy inkább az elkapott pillanatok híve vagy?
A legfontosabb, hogy érezzék jól magukat.
Vegyünk példának egy jegyesfotózást.Válasszanak olyan helyszínt, ahová amúgy is szívesen elmennének, mintha randiznának, csak éppen plusz egy fővel. Nyilván én leszek az a bizonyos pótkerék.
Tök mindegy, lehet ez egy hajózás, lehet sziklamászás, lehetünk Svájcban, mint például most nem régen, hógolyózás közepette. Nekem teljesen mindegy, csak érezzék jól magukat.
Kettő, a ruhák. Szintén olyat vegyenek fel, amiben jól érzik magukat, tehát komfortosan. Nem kell a miniszoknya, nem kell a nem tudom micsoda, ha ez nem ő. Ha viszont az, és abban jól érzi magát, magabiztosan, akkor az legyen rajta, tehát ne akarjon másnak látszani, ne akarjon hivatalos képeket készíteni, legyenek olyanok, amilyenek ők maguk van, érezzék jól magukat.
Amikor a helyszínen vagyunk, nyilvánvaló, hogy bízzák rám magukat. Élvezzék a pillanatot.
Instrukciók gyanánt inkább vicces dolgokat szoktam mondani, hogy mosolyogjanak, nevessenek, illetve azt, hogy ne nézzenek a kamerába. Kamerába belenézést maximum a fotózásnak a felétől vagy a vége fele szoktam engedni, amikor már érzem, hogy rám néznek, nem a lencsének pózolnak. Úgyhogy természetesség a cél és, hogy érezzék jól magukat.
Hogyan zajlik az esküvő napján a fotózás?
Mindig előbb érkezem egy kicsit, mert körbe kell nézni, meg kell ismernem a szolgáltatókat, amennyiben még nem dolgoztunk együtt. Szintén fontos, megnyugtatni a párt, mert ilyenkor még nagyon izgulnak és idegesek. Amíg a menyasszony készülődik, én lefotózom a ruháját, a kiegészítőket, és persze egy adott ponttól magát a készülődését is. Ezt követi a first look sokszor, amihez előzetesen megkeresem a legszebb helyszínt, hogy zavartalanul élvezhessék ezt a pillanatot, én pedig igyekszem a legkevésbé tolakodóan fotózni ilyenkor. Ezt követi majd a ceremónia, és a buli rész.
Páros fotózásra régebben több időt szántam, most már kevesebb is elég, inkább úgynevezett etapokban fotózok. 10-15 perces blokkokra osztom fel napközben a kreatívot, így a párnak sem lesz fárasztó és a képek is sokkal változatosabbak tudnak lenni. Nem stresszelnek, hogy egy órára ott kell hagyni a násznépet, pózolni kell ugyanazon a helyen. Csak egyszerűen megcsináljuk a képeket, látják, hogy szuper, nagyon szépen néznek ki és már kicsit megkönnyebbülten tudnak csatlakozni a vendégekhez.
Kerültél már szembe extrém kéréssel esetleges fotózáskor?
Igen, amikor az egyik anyós azt mondta, hogy fa mögül kihajolva fotózzam le a párokat, az nagyon extrém volt, de abba nem mentem vele. Sajnos egyelőre még nem voltak nagyon extrém dolgok mint mondjuk egy vulkán tetején fotózni, de ami késik nem múlik. Jegyes fotózásnál viszont nem régen volt egy izgalmas kalandom, amikor háromezer méter magasan, a gleccsereknél fotóztam a párt Svájcban. Azt kifejezetten élveztem. Tehát én abszolút nyitott vagyok, lehet feszegetni a határokat velem a világ bármely pontján.
Mesélnél a kedvenc idei fotózásodról?
A mátrai fotózás abszolút az egyik kedvencem volt, mert egy nagyon érdekes és szeretetreméltó közösség fontos pillanatának lehettem a részese.
És talán még a mostani legutolsó esküvő, ez téli esküvő volt. Itt kicsit ki kellett lépnem a komfortzónámból és havas eső ellenére is gyönyörű képeket sikerült varázsolni nekik. Azt hiszem szeretem a kihívásokat.
Hogyan fejleszted a tudásodat? Workshopok esetleg?
Ritkán járok élő workshopokra időhiány miatt de idén sikerült a Purephoto workshopjára ellátogatni. Nagyon érdekes volt, nagyon sok mindent újra gondoltam arról, hogyan prezentálom magamat és a munkáimat. Ügyesek voltak a srácok.
Technikai témákban viszont inkább külföldi fotósok anyagait szoktam követni. Főleg a fénytechnika az, ami engem nagyon érdekel és nagyon izgat. Itthon erről még nem nagyon vannak anyagok.
A másik pedig a gyakorlás gyakorlás gyakorlás, hogyha vannak olyan emberek, barátok, ismerősök, akár TFCD modellek, akik hajlandóak feláldozni magukat, akkor elengedem a fantáziámat és jöhet a kísérletezés. Most leginkább a fényfestés az, ami engem nagyon izgat.
Hogyha bárhol a világon készíthetnél egy különleges esküvői fotósorozatot, akkor mit választanál helyszínül?
Afrikában fotózni egy igazi törzsi esküvőt, ez például egy nagy álmom. Tűz körül táncolnak, ünnepelnek a családtagok, miközben a sátorban készülődnek a nők. Úgyhogy egy igazi afrikai törzsi esküvőt lefotózni, ha egyszer elérem, az a top.
Mik a jövőbeni terveid? Vannak olyan fotós kihívások vagy tervek, amiket szeretnél megvalósítani?
Igen, szeretnék még jobb lenni a fényformálók használatában, illetve izgalmas, különleges helyszíneket megismerni. Szeretnék minél többet külföldön, külföldi, extrém helyszíneken fotózni, hogy feszegessem a határaimat, és nyilván szeretném további versenyeken is majd megmérettetni magamat.
Nem félsz, egyszer csak beleragadsz valamibe, egy sablonba, és folyamatosan ugyanazt fogod csinálni?
Lehetetlen, mert annyi területe van a fotózásnak, hogy csak az nem tud fejlődni, aki nem is akar. Például még nem fotóztam víz alatt, levegőben. Fejlődni kell, tanulni kell. Ettől lesz izgalmas a fotózás és ettől lesz igazi értelme az életemnek.
Beszéltük arról, hogy Cipruson éltél néhány évig. Tervezed még, hogy visszatérsz oda?
Abszolút. Fotózni szeretnék, mert ugye ott még keveset fotózhattam esküvőt. Úgyhogy tervezem, hogyha Ciprus istenei is úgy akarják, akkor talán jövőre visszatérek egy style shootra a szerelem szigetére.
Ki kell használni azt, hogy ismerem az összes titkos, gyönyörű helyet. Tudom, hogy mikor a legszebbek a fények és azért ez pazarlás lenne nem kihasználni. De élni már nem fogok ott.
Képzeld el, hogy vissza tudsz utazni az időben, mit üzennél, hogy mit tanácsolnál az 5 évvel ezelőtti Diának?
Csináld, csináld, csináld nagyon jó helyen vagy még ha az elején nem is tűnik úgy. Pont 5 éve annak, amikor Ciprusra költöztem. Felmondtam, mint HR menedzser és kiszöktem a szigetre. Ha ezek a drasztikus lépések nincsenek, most nem lennék itt, úgyhogy azt mondanám, hogy go Dia go, ne rémisszen meg semmi. Amit még a korábbi énemnek elmondnék, hogy ahogy a Tao is tanítja, minden elmúlik. A rossz is, ezért kár értük keseregni, a jó is, ezért ott és akkor kell teljes egészében megélni. Ma már abszolút eszerint élek és dolgozok.
Nagyon köszönöm a beszélgetést Dia. További sok sikert kívánok.
Oravecz Dia elérhetőségei:
Weboldal: https://oraveczdia.com/
Facebook: https://www.facebook.com/photoeskuvo