A mostani blogbejegyzés egy kissé “szárazabb” információkat fog tartalmazni, azonban nagyon fontos, hogy ezekkel tisztában legyetek, amikor bejelentkeztek az önkormányzathoz, hogy házasságkötési szándékotokat bejelentsétek. A cikk megírásához a Kormányablak.hu honlapon megjelent bejegyzést használtam fel.

Ki jogosult az eljárásra? házasulók

Milyen adatokat kell megadni a polgári esküvő során?


A házastársak adatai: (vőlegény-menyasszony)
– előző házassági neve,
– születési családi és utóneve,
A vőlegény/menyasszony házasságkötést követően viselt neve nyilatkozata alapján
– születési helye,
– személyi azonosító, annak hiányában születési idõ (év, hó, nap),
– előző családi állapota (nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),
– lakóhelye (pontos cím),
– apja születési családi és utóneve,
– anyja születési családi és utóneve,
– állampolgársága,
– előző állampolgársága(i),
– előzőlakóhelye(i) (ország).
– születendő gyermek neve személyi igazolványa, lakcímigazolványa, a házasságkötés után milyen nevet kívánnak viselni, a vőlegény tud-e a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermekéről (ha igen, akkor ebben az eljárásban elismerheti).

Milyen iratok szükségesek?


A bemutatott okiratok:
– személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, egyéb), okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,
– születési anyakönyvi kivonat, ha a házasuló külföldi és a születési helye is külföldön van (a kiállító hatóság megnevezése, folyószám),
– személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
– családi állapot igazolása (az okirat és a kiállító hatóság megnevezése),
– házassági engedély, felmentés, tanúsítvány száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,
– állampolgárságot igazoló okirat, okmány típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,
– a menyasszony vagy a vőlegény menekült státusa, termen kívüli házasságkötés, az egyik fél közeli halállal fenyegető állapota, felmentés 30 napos várakozási idő alól,
A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény bejelenti, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.
A külföldi okiratokat hitelesítve és hiteles magyar fordítással ellátva kell bemutatni.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?


Illetékmentes (Kivéve: házasságkötő teremért, külső helyszínért, munkaidőn túli közreműködésért az önkormányzati rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni)

A polgári esküvő ügyintézés határideje

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat.
A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.
Ha a házasságkötést/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

Amit még érdemes tudni (GYIK)


Milyen költsége van eljárásnak? – A polgári esküvő Illetékmentes.
A házasság megköthető külső helyszínen? – Igen, erre engedélyt kell kérni a házassági szándék bejelentésével egyidejűleg. Külön díja van, mely településenként eltérő, helyi rendelet állapítja meg az összegét.
A házassági szándék bejelentésétől számítva mennyi időt kell várni a házasságkötésig? – Az anyakönyvvezető a házassági szándék bejelentésétől számított 31. napra tűzheti ki legkorábban az esküvő napját. a 30 napos várakozási idő alól felmentés kérhető, melyet a jegyző bírál el.
Van lehetőség elektronikus ügyintézésre? – Nincs, a feleknek személyesen kell megjelenniük.
Lehet-e nemzetiséghez tartozóként valamely nemzetiség nyelvén házasságot kötni? – A házasulók/felek kérésére – amennyiben a házasságot megkötő/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét házasuló/fél is érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzetiség nyelvét – a házasság megköthető/bejegyzett élettársi kapcsolat létesíthető az adott nemzetiség nyelvén is.
Hogyan köthet házasságot/létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot siket, nagyothalló vagy néma személyek? – A magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személy házasságkötésére/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban szakképzett jelnyelvi tolmács közreműködése kötelező.

Milyen házassági nevet viselhetek?

(Zárójelben példákkal segítek. Példánkban a menyasszony neve: Kiss Anikó, a vőlegény neve: Kovács Edvin)

Felhasznált forrás: 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) 4:27. § [Névviselés a házasságban]
(1) A feleség a házasságkötés után, választása szerint viseli
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét – Kiss Anikó
b) a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét – Kovács Edvinné Kiss Anikó
c) a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja – Kovácsné Kiss Anikó
d) a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét – Kovács Anikó

(2) A férj a házasságkötés után, választása szerint viseli
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét – Kovács Edvin
b) a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét – Kiss Edvin

(3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként kettőjük családi nevét is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. Az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet – Kiss-Kovács Edvin és Kiss-Kovács Anikó

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, a (2) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben a házastársak közös házassági nevet viselnek.
(5) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.
(6) A házasulók az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről megegyezhetnek. Megegyezés hiányában a házastársak a házasságkötést megelőzően viselt nevet viselik tovább, kivéve, ha a feleség az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt házassági nevet viseli.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: https://www.nuptia.hu/category/eskuvoszervezes/todo_lista/

KÖZÖSSÉGI OLDALUNK: https://www.facebook.com/nuptiaeskuvo

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.